Kairó – Ahmad Ibn Tulun mecset – Holtak városa
Ahmad lbn Tulun mecset
Ahmad lbn Tulun mecset, az egyik legnagyobb és legrégebbi muszlim templom Egyiptomban, években emelték 876-879 Ahmad Ibn Tulun Yashkur alacsony dombon, az al-Qata'i nevű birtokon. Ibn Tulun, a Tulunid-dinasztia alapítója (868-905), Bagdadban született, mongol eredetű török rabszolga fiaként, al-Mamun kalifa tulajdonát, aki az Abbászidák nélkülözhetetlen jegyzője lett. Ibn Tulun karrierje zseniális volt: volt Egyiptom kormányzója, szinte független uralkodó, mielőtt belehalt 870 r. Három éven belül sártégla mecsetet épített, amely a következő számára a Tulunid főváros központja lett 26 évek. Pénteki mecset (140 én és 122 m), elfoglalva az udvar nagy terét egy oldal mellett 92 m, Három oldalról kettős nyílás veszi körül. Fríz fut végig az árkádokon (2 km hosszú) Korán feliratokkal.
A játéktermek árkádjai négyzetes oszlopokon nyugszanak, a negyedik oldalon pedig egy háromhajós imahely található, többször módosított mihrabbal. A szerkezet tégla és vakolat (helyreállítva 1918 r.). A kímélő díszítés csak egy stilizált növényi dísz, amelyet stukkóban készítettek az ívek archivoltjain, oszlopok és párkányok nagybetűi. A mecsetet egy egyedi spirálos minaret koronázza meg, külső lépcső az északnyugati homlokzatnál. Ez az alak szorosan kapcsolódik a mezopotámiai építészethez, és hasonlít a tűzkultusz perzsa tornyaira. a legenda szerint, hogy a mecsetet egy szabad keresztény tervezte, aki egyesítette az épület összes elemét, a legfontosabb elemet azonban nem tudta bemutatni – Isten, akinek hatalma érezhető ebben a templomban.
A mecset mellett található a Gayer-Anderson Múzeum, alapították 1937 r. két régi házban: Bejt al-Kiridiliya (Kritiliya; "Krétai nők háza"; 1632) és Beit Amna Bent Salim (1540). Az elsőnek van egy kardja a délnyugati sarokban, második – udvar íves portikával. Itt látható Gayer-Anderson őrnagy magángyűjteménye: bútor, üveg, kristályok, szőnyegek, selymek és hímzett arab jelmezek.
Holtak városa
W 2007 r. A kairói hatóságok megtiltották a turistáknak, hogy ellátogassanak a Halottak Városába: a déli temetőben és az északi temetőben (al-Karafa), motiválva, hogy képtelenek biztosítani a biztonságukat. A rendőrségi járőrök ma már fontosabb és gyakrabban látogatott temetőkben helyezkednek el. Az ok egyszerű: Két-hárommillió új kairói ember élt a Halottak Város temetőiben, akik ott áram és víz nélkül élnek, elfoglalva a régi mauzóleumokat és sírokat.
A déli temető régebbi és nagyobb, egyenlő az al-Khalifa lakóterülettel, akinek neve az itt eltemetett Abbasid kalifáktól származik.
Dél felé haladva shari ′ al-Khalifa, a Sajida Sukajna mecsetbe jössz, Husain lányai.
Az északi temető Midan Barquq-tól délre és a nyüzsgő és cirkáló saríától keletre található.’ Salah Salem, a Citadellától vezetve. Csodálatos példákat láthat a terhek sírépítészetéről, Századból származó mamluk-szultánok.
Qajtbej szultán mauzóleuma az egyik legszebb és legfontosabb (rendben. 1474 r.), mecsetből álló épületegyüttes, madrasas és mauzóleum, amelyeket a homlokzat domború csíkokban tart össze. Qaitbej volt az utolsó a nagy mamluk szultánok közül. Kecses minaret emelkedik a temetkezési komplexum fölé, fülkék sorozatával díszített, cseppkövek támaszokon és erkélyeken, amelyet jellegzetes sisak koronáz meg.
Fehér és vörös csíkokkal ellátott portál, a boltív tetején cseppkövekből álló csipke vezet a mecsetbe. A belső teret geometrikus motívumokba rendezett golyók díszítik. A madrasza lívákkal kidolgozott szobrászati boltozat díszítéssel rendelkezik.
A mauzóleumba a belső udvarról lehet belépni. Az imaházat színes kövek díszítik. A sírkamrát hatalmas kőkupola borítja cseppkövekből álló medálokon, kívülről geometrikus fonattal díszített.