Kairó – Egyiptomi Múzeum
Egyiptomi Múzeum Kairóban – A létesítmény Midan Tahrir északi részén található. A nyitáskor, század elején, a világ egyik legmodernebb múzeuma volt. Ma légkondicionáló nélküli múzeum, a látogatók ostromolják, rosszul leírt műemlékek feleslegével és átlátszatlan kiállítási szerkezettel, még az ókori Egyiptom szerelmeseinek is fárasztó juggernaut.
Kairóban az Egyiptomi Múzeum létrehozásának ötlete született 1835 r., amikor a Kedyw Mohammed Ali úgy döntött, hogy büntetlenül befejezi a műemlékek kifosztását. August Mariette kezdeményezésére St. 1858 r. megalakult a régiségek szolgálata; a tudós lett a főnöke, majd létrehozta a jövőbeni Egyiptomi Múzeum magját a Bulaq kerületben. Élete hátralévő részét a belváros múzeumának ötletével valósította meg, amely a bulaqi körzet áradása után kezdett formát ölteni, amikor az összegyűjtött emlékek egy része elveszett.
W 1902 r. Marcel Dourgoon által tervezett új épület került használatba.
A múzeum a múltat gyűjti 120 ezer. kiállítások, amelyek többsége a barlangban rejtőzik, földalatti raktárak. Kb. Kb. 6 nál nél.
A felek
A múzeum gyűjteményei időrendben vannak elrendezve – olyan kényelmes volt a létesítmény fennállásának kezdeti időszakában, és ma zsúfolt, és néhány új gyűjtemény szorul minden szabad helyre. Általában a túra egy rotundával kezdődik; akkor balra kell mennie az Óbirodalom műemlékeihez, majd a Közép- és Új-Királyság, nézze meg az Amarna Galériát és ismét az Új Királyság emlékműveit az átriumban.
A múzeumba lépve (ha időrendben akar ellátogatni) menj a sz. szobába 43 (egyenes), ahol Egyiptom történetének legrégebbi emlékeit állítják ki – a predinasztikus és a korai dinasztikus periódusokból (4000-2650 p.n.e.).
A sz 48 az Óbirodalom művészete a domináns (rendben. 26490-2152 p.n.e.), Djoser fáraó reprezentatív szobrával, akit Sakrara-i piramisának serdabjában találtak (rendben. 2630-2611 p.n.e.).
Ez a teljes méretű egyiptomi szobrászat egyik legrégebbi példája, az uralkodót ábrázolja. A sz 47 ott vannak a híres pala triádok: ábrázolja Menkaure-t Hathor istennővel és a felső-egyiptomi házak megszemélyesítését (rendben. 2949-2472 p.n.e.) és Userkaf fáraó feje (rendben. 2465-2458 p.n.e.). Számos egyiptomi figura is található (Giza; XXIV-XXIII. p.n.e.). A sz 42 Khafre fáraó szobra vonzza a figyelmet (diorit; rendben. 2520-2494 p.n.e.) Chafre szobor (Chefrena) a gízai alsó halotti templomban találták az uralkodót, aki mozdulatlanul ül a trónján. A művész teljesen szimmetrikusan faragta (kivéve a kezeket), időtlen fiatalság állapotában és minden egyéni jellemző nélkül. Megalkotta az abszolút uralkodó típusát, több isten, mint ember, akit Horus sólyom alakjában őriz, a fáraó feje szárnyaival. A sz 32 a meidumi mastabából származó Rahotep és Nofret szobrokat nem szabad kihagyni (rendben. 2575-2551 p.n.e.), a híres Meidum libák (XXVI w. p.n.e.), valamint I. Pepi és Merenre rézlemez szobrai (XXIII. p.n.e.). I. Pepi és fia rézlemezből készült szobrai kivételes műemlékek, amely csak csodálatos módon maradt fenn. A fémlemezt egy fa magra szerelték. Sz 37 Hetepheres királynő sírjában talált tárgyakat gyűjt, matki Chufu (Cheopsa), Snofru király felesége (rendben. 2575-2551 p.n.e.). Itt láthat egy kis Khufu-szobrot (rendben. 2551-2528 p.n.e.), a Nagy Piramis megalkotójának egyetlen képe.
Számú szobájában a Közép-Királyság művészetével kapcsolatos emlékek láthatók 32. A sz 22 uralkodói szobrokat helyeztek el, mint Senuseret I. (mészkő), cédrusfa figurát és az al-Lisztből származó Senuseret I. oszír oszlopát (rendben. 1964—1929 p.n.e.). A sz 16 a híres Tanis fekete szfinxek állnak, egy fiatal Amenemhat arcával III, kettős Amenemhat szobor, mint a Nílus istene, és ugyanazon fáraó fekete gránit szobra (rendben. 1824—1792 p.n.e.). Az úgynevezett. az Amenemhat pesszimista szobra fáradt ember vonalas arccal rendelkezik. A lehullott szájzugok tanúskodnak a hatalomgyakorlás éveiben megszerzett keserű bölcsességről. A sz 11 van egy ka Hora szobor, a XIII-dinasztia uralkodói (18. – 1. Félidő. XVII. p.n.e.).
Az Új Királyság művészete nagyon gazdag, és csak a legfontosabb emlékeket állítják ki a múzeum termeiben. A korszak eleji gyűjtemények már a 2. sz 11: Hatsepszut királynéhoz kapcsolódó szobrok és szfinxek (rendben. 1479-1458 p.n.e.) a Dajr al-Bahri templomából (Deir el-Bahari).
Az uralkodó arcú sárga homokkő szfinx női varázsát mutatja, a fűszerezett fáraó kecskeszakáll ellenére. Thotmes szobrai is vannak III. A sz 12 fekete gránit szobrokat gyűjtöttek, Thotmes IV-t ábrázolja édesanyjával, Tiával (rendben. 1397-1387 p.n.e.) vagy egy ülő ember szobra, a kissé mosolygós Thotmes III (rendben. 1479-1425 p.n.e.), akinek az arca hasonlít egy csinos lány arcára.
Thotmes III festett kápolnája mögött Dajr al-Bahri Hathor számára (Deir el-Bahari) tehén formájában van egy Hathor-szobor. További érdekesség a Karnakban talált Amenhotep II feje, amely kék chepres koronát visel. A terem a Pajföldre tett kirándulás leghíresebb jeleneteit is bemutatja Dajr al-Bahri Hatsepszut templomától..