Kairó – A fellegvár és környéke
Kairó – A fellegvár és környéke
Általában városnézés Kairóban, és nem indul út a Citadellától, akár egy nap, nem hiányolja ezt a helyet. A domb alatt látnia kell a szultán Haszán mecsetet és a Rifai mecsetet is.
A legjobb, ha fél napot töltesz a Citadellán és mindkét mecseten. Ide taxival vagy busszal lehet eljutni, vagy gyere gyere, Midan Salah ad-Din felé tart. A bejárat a Bab al-Gabalnál lévő parkolóból nyílik, hol árulnak jegyet és hol van az elektronikus kapu.
A Saladin Citadella bejárata a hatalmas tornyokkal rendelkező védőfalak mellett vezet: Burg al-Matar (Repülési platform torony, ahol valószínűleg postagalambokat tartottak), Burg at-Turfa, Burg Qurkiyan (Torony 40 Kígyók) egészen Bab al-Gabalig (Hegyi kapu; 1786). Az első szerkezet a dombon a Szelek Kupola volt, ben épült pavilon 810 r. Hatim kormányzója, Ibn Hartam. Saladin értékelte ennek a helynek a katonai értékét (1171-1193), aki elrendelte, hogy a piramisok köveiből fellegvárat építsenek a keresztesek ellen. A falak igen 30 m magasságban és 3 m vastag. Az akkori tornyok a mai napig fennmaradtak: Burg al-Haddad (Kovács-torony) i Burg al-Raml (Homoktorony). Azóta katonai csapatok állomásoznak itt, majd a török janicsárok. Víz (a Nílusból) 3,5 kilométeres vízvezeték négy szivattyúteleppel szállítva a fellegvárba. Jusszuf kútjának vize is rendelkezésre állt (Saladyna; 97 m mély).
Szaladin után unokaöccse, al-Kamil folytatta a terjeszkedést, amely a katonai fellegvárat szultán rezidenciává tette. A Mamluk-korszakban az állami irányító központot áthelyezték az an-Nasir palotákba. Mohammed Ali adta az épületek végső alakját, épület (ma zárva) Bab al-Gadid (Új kapu; 1826) és az Alabaster mecset felállításával. Itt 1811 r. lakomát készített 470 a legfontosabb Mamluk Beys, amelyet aztán elrendelt megölni a Bab al-Azabnál történt lesben (1754), az alsóbbakban, a fellegvár oszmán falai.
A Citadellán az évszázadok során sok épület keletkezett: négy mecset (három elérhető), beleértve Muhammad Ali leghíresebb mecsetjét, hívta Alabaster, an-Nasir szultán mecset és Szulejmán pasa mecsetje.
Muhammad Ali mecset, szinte bárhonnan látható Kairóban, közelről csalódást okoz. Ez túl nagy, túl török és rosszul kivitelezett. Az aranyozással és díszekkel teli belső tér példája a hanyatló oszmán stílusnak, ahol a csillogás helyettesítette a minőséget. Csillárok, lámpák, złocone enskrypcje, a mihrabon lévő arany és két minibár csak azokat az embereket vonzza, akik szeretik ezt a stílust. Jobbra, magát az alapítót temették el a fehér márvány sír alatt, bronzrudakkal. A mecsetet az években emelték 1824-1848, de valójában az alapító utódja alatt készült el, Kimenet, w 1857 r. A mecset előtt nagyszerű kilátás nyílik Kairóra, egészen a gízai piramisokig.
A templomtól délre vannak Muhammad Ali palotájának maradványai, el-Jauhara (al-Gawhara), ahol híreket várt a mamelukok leséről. Itt őrzik a kedivesek és Egyiptom királyainak, feleségeikkel és udvarukkal készült portréit, bútorok és belsőépítészet. Az egyiptomi kormány egy ideig a palotában gyülekezett, amikor az Abdin-palotába költözött.
Szultán-Nasir mecset, más néven Ibn Qalawun mecset (apja), években épült 1318-1355, amikor Perzsiával nagyon jók voltak a kapcsolatok. Aebryzi mesterek segítettek az építkezésben: egyikük hagymás sisakokkal és fajanszdíszekkel borított spirális minareteket tervezett. A mecset nagy kupolája, zöld csempével borítva, Közép-Ázsiából származó templomokra hasonlít. Ez az egyetlen jól megőrzött Mamluk-szerkezet a Citadellán. Qasr al-Ablaq romjai a mecset mögött emelkednek (A csíkos palota) sułtana an-Nasira.
A domb északkeleti részén található a Szulejmán pasa mecset (1528) oszmán stílusban, rézzel borított kupolákkal és oszmán minarettel.
Ez az első mecset Egyiptomban, amelyet a török megszálló erők számára állítottak fel.
A Citadellán belül számos múzeum található, köztük egy álgótikus kapu mögé rejtett Rendőrségi Múzeum, ahol Sadatát bebörtönözték az egyik cellába, a britek katonai kémkedés miatt tartóztatták le (itt ültek a gyilkosai is). A kiállítást híres büntetőügyeknek szentelik.
A Bab al-Qullah-i járat a Citadella északi részére vezet. Amerikai és szovjet harckocsik állnak itt, jel, hogy a közelben vannak olyan művek, amelyek Muhammad Ali egykori háremjében találhatók (1827) Hadsereg Múzeum (fizetett fotók). Csináld 1874 r. a királyi család lakhelye volt. A kerteken keresztül lép be a hintómúzeumba (egyébként láthatja a 19. századi kaput és a Qaitbeja mecset minaretjének egy részét 1441). Különböző kocsik állnak itt, beleértve Napóleon III és Eugenia császárné aranyozott ajándékait. Ezután az Átvételi Múzeum található, csempészektől vették el (papírosodás, ikonok, szobrocskák, manuskrypty i pisztoly).
Két mecset található a Fellegvár északnyugati oldalán: sułtana Hassana (Hasana) i ar-Rifaiego.
Az előbbi az egyik legszebb példa a korai Mamluckiti építészetre Kairóban. Haszan szultán építtette, An-Nasir Mohammed nagy mamluk uralkodó fia, keresztnevem, aki kétszer is uralta Egyiptomot: azóta először 1347 r., trónról más mameluk öccse javára, azóta másodszor 1354 csinálni 1361 r. Az építést finanszírozták, a pestisjárvány során elhunyt emberek birtokainak lefoglalásával (1348), de a tervezési hibák miatt az egyik minaret összeomlott (1361), ami meghalt, átment 300 emberek. Rossz előjel volt, ezért megvárták az uralkodó bukását.
A végén 1361 r. meggyilkolták, mecsetje pedig még két évig épült.
A komplexumhoz tartozik egy templom, mauzóleum és madrasah.
A három homlokzatot függőleges fülkék tagolják, cseppköves díszítéssel, medalionnal és távol-keleti motívumokkal díszítették (Kína). A negyedik a kereskedelmi épületeket érinti (waqf), a mecset megélhetése. Tervbe vették, hogy a templomnak négy minarettje lesz; a bejárati portál fölött lévő beomlott 1361 r., és a következő (szerényebb verzióval váltották fel) w 1659 r. A legmagasabb minaret visszamegy 86 m. Az építkezés során a gízai piramisok furnérjából származó követ használtak. A belső udvart a mosdókúttal négy oldalról ogival öntöttvasak veszik körül, őrülteként szolgál, Szunnita törvény előadótermek. A keleti livan mélyén egy gyönyörű mihrab található, és a jobb oldalon – Barna, arany és ezüst berakásos ajtó vezet a mauzóleumhoz, csodálatos kupolával, amelyben nincs szultán teste (itt temették el két fiát). A komplexum Medresa 1517 r. a törökök bombázták; csak az oszmán időkben építették újjá.